Mélyre


 

1023186-as memória rekesz 12-es bejegyzés.
- Nah akkor fejlösz vagy lent megvársz? 10perc az egész.
- Okés, akkor addig elszívok egy cigit.
- Akkor sietek.
Bakker papírt megint a táskám legalján. Ej de kövér lett ez. Úgy is elfogy. Kezicsókolom, ekkora kannákkal egész nap magamat bámulnám. Ne nézz már így a te idődben nem nézték meg a férfiak a nőket? Nah. Jaj de rohanósan vagyunk. Vajon órára futhat? Nem mintha minden itt 2perc lenne. Meg az előadást a kutya se nézi manapság. Az igen petting az utcán. Jól nyomjátok. 83A. Mennyit jártam a hattyasra. Ú mekkora volt első évben a sportnap. Sportosan ittuk a sört. Hehe. Jó muri volt. Hú mennyi gyerek. Az óvónéni meg milyen csinos. Lássák mennyire jó arc vagyok inkább fel a levegőbe fújom. Annyira jó arc vagyok már el se hiszem.
- Cső Szabi! Jössz este a sziszibe?
- Szevaaa! De rég láttalak. Mikorra mentek?
- Tudom is én 8, fél 9.
- Hm. Figyu ha esetleg tudok jönni csörgök, rendben?
- Egyik haver itt könyörög, hogy dobjam össze neki a kötprogot.
- Jellemző. Rendben csörögj.
- Amint végeztem jövök szerintem. Nah légyjó.
- Szervusz.

Kötprog. Bakker nekem miből is kell? Jah én már beadtam. Majdnem megizzadtam. Fenéért görcsöltem most így rá. Áúcs. Ez a cigi. Simán vízhólyagos lesz a ujjam. Nah akkor még egy. Hm. Pedig előbb szívtam el. Így is sokat dohányzok. Sebaj egy úgy se árt már meg. Nah végre egy szép cigi. Miért néz rám az a manus ilyen furán? Úristen. ÚRISTEN. EZ MI? Ez mi volt? Teljesen le blokkoltam. Nem 40-el hajtott. Atyaisten vajon jól van? Ezt frontálisan elgázolta. Teljesen tönkre tette az a kocsi... de... még se tudom felfogni. Meg... vajon miért nézett így rám... Halálos baleset és komolyan azon jár az eszem, hogy miért nézett pont rám. Szemtől szembe. Rám. Úgy mint még soha senki. Nem, mint egy buzi... mi? Nem értem. Vajon ismertem? Ki ki volt ez? Gondolkozz... Kocsma, buli... Semmi. Még nem is a karról. Mikor a levegőbe repült is nyugodt volt az arca. Nah, hogy akkor is rám nézett az még inkább tönkre tesz. Ki lehetett? Milyen céllal sétált át ilyen lazán. Talán nem volt kedves az élete? Nem volt mit veszteni-e? Nem várta senki. Nem vesztett semmit? Hm... én nekem ott a család, szülő tesó, barátnő. Nem dobnám el az életemet. Akkor mit tudhatott, hogy ennyire... nah még egy cigi. Senki? Vagy tudta, hogy biztos helyre kerül ebből a megtört társadalomból? Multimédia, politika, elcseszett főnök, romba dőlt álmok. Ez nem kellett neki? A fájdalom amit megtört társadalom elviselhetetlenné tett, mert képtelen volt kilábalni a gondokkal ostromolt gondolatokból? Elvesztette a fiatal önmagát az álmait és céljait és remélte, hogy megtalálja ezt odaát? Valahol egészen máshol, amit mi csak halálnak hívunk, mert csak szimplán nem tudjuk hová kerülünk. Vagy csak nem volt tisztába ki ő maga? Ki? A csicska, vagy aki a parancsot osztja vagy osztani fogja? Esetleg ilyen gondjai nem voltak? Tudta ő, hogy milyen céllal került erre a világra? Egyáltalán én milyen céllal kerültem a világra? Tulajdonképp nincs is olyan, hogy céllal. A célom, hogy megéljem a döntéseimet. A döntések sorozatát, minek jó és rossz becenevet én magam adom. Akkor meg? Nagy kutyák kis játékszereként robotolni? Esélyük sincs. Célokkal felvértezett váramat nem veszik be. Akkor meg?
- Uram, uram! Jól van? Látom trauma érte.
- Nem. Kösz srácok semmi bajom sincs.
- De gyere velünk. Egy gyors rutin vizsgálat. Semmi az egész.
- Ha muszáj.
Semmi bajom. Nem értem.
- De fura ez a mentő belülről.
- Csak egy új darab. Magyarországon nem sok van, de fokozatosan törekszünk rá.

- Aham. Az az izé minek a fejemre?
- Csak a trauma hatásait vizsgáljuk.
- Értem.
- Hé Pé! Adj neki egy kis nyugtatót.
- Srácok mondtam, hogy erre semmi szükség. De. Ha. Muszááááá...

 

- 1023186-as memória rekesz 12-es bejegyzés vége. Újra meg akarja tekinteni?
- Nem kösz. Hé Pé! Mi legyen a sráccal? Tegyünk bele egy csipet ami méri a kilépési szintet? Ez elég rizikós volt. Srácnak simán menne máskor is. Ha most nem avatkozunk bele...
- Jó van! Láttam, tudom. Tegyed hát! Ha elcsesztük volna és a főnök meg tudta volna, akkor most a heréinkkel üveg golyózhatnánk.
- Jah. Ki volt az az arc ott?
- Ne idegesíts azzal is. Az a gyökér, egy kilépés hologram volt. Nem tudom, hogy a vihar faszába került oda, de mindenkit ráállítottam az ügyre. 20 ember csak elég lesz. Ha megtaláltátok azt aki gyártotta, én magam fogom levágni a kezét. Megint itt robotolhatunk szombaton is.
- Majd gondoskodom róla ne félj. A múltkori srác se köszönte meg a kemencében.
- Nem hát. Még, hogy esélyük sincs a nagy kutyáknak. Kisapám célok kevesek ilyen technika mellett. Adj egy ötöst Jé!

A bejegyzés trackback címe:

http://beforeyoucloseyourmind.blog.hu/api/trackback/id/tr663222026

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

TheTollpihe (törölt) 2012.07.24. 14:39:26

Érdekes érzést keltett. Tudtam volna még olvasni..